Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Agria Polgárőr Egyesület a bűnözés visszaszorítására, a közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítására, a bűnmegelőzés elősegítésére, a gyermek és ifjúságvédelemre és a környezetvédelem népszerűsítésére létrejött egyesület. Tagjai a fenti eszmék iránt elhivatottságot érző személyek.

 

1. §

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.     A szervezet neve: Agria Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Polgárőr

Kiemelkedően Közhasznú Egyesület

Rövidített neve:   Agria Polgárőr Egyesület

 

2.     Székhelye:

Cím: 3300 Eger Kovács Jakab út 102.

Telefon: 0620/ 470-93-22

 

3.     Alapításának éve: 2009.

 

4.     Jelképei:

a.) Emblémája (logója):

 Kép

 b.) Pecsétje: Ovális alapon, félkörívben az Agria Polgárőr Egyesület felirattal.

 

5.     Jogállása:

Az Agria Polgárőr Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Az Egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.

 

 

6.     Az Agria Polgárőr Egyesület:

a)     a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26. § c) pont 15. alpontja alapján kiemelkedően, míg

b)    a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. § c) pont 10. alpontja alapján,

c)     a környezetvédelem terén a Kszt. 26. § c) pont 9. alpontja alapján,

d)    a bűnmegelőzés terén a Kszt. 26. § c) pont 23. alpontja alapján

közhasznú tevékenységet folytat.

 

 

Az Agria Polgárőr Egyesület a közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységei keretében:

 

-         az 5. a) pont szerinti közrend és közbiztonság terén a 3. § 2.) a), f), e), h) alpontokban meghatározott tevékenységeket fejti ki, továbbá együttműködik a rendőrséggel, ennek keretében közös járőrtevékenységet és riasztási rendszert szervez. Tevékenysége során szorosan együttműködik a katasztrófavédelem (tűzoltóság) és a polgári védelem szerveivel, vállalja, hogy a mindennapi tevékenysége során figyelemmel kíséri az ismert katasztrófaveszélyes területeket, objektumokat és munkafolyamatokat;

 

-         az 5. b) pont szerinti gyermek- és ifjúságvédelem terén a 3. § 2.) g) alpontban meghatározott, továbbá az alábbi tevékenységet fejti ki: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott, gyermeket vagy fiatalkorú személy jogait, ellátását érintő, veszélyeztető körülmény észlelése esetén szignalizációval él az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes szervekhez (települési önkormányzat, jegyző, gyámhivatal, rendőrség), jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedések megtételének, ellátások megállapításának szükségességét;

 

-         az 5. c) pont szerinti környezetvédelem terén az alábbi tevékenységeket fejti ki:

o       a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott, a természeti környezetet veszélyeztető körülmény észlelése esetén jelzéssel él az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, és saját eszközeivel – a hatóság intézkedéséig - biztosítja a helyszínt, továbbá igyekszik megakadályozni a további károsítást, veszélyeztetést,

 

-         az 5. b) pont szerinti bűnmegelőzés terén a 3. § 2.) b), c), d) alpontokban meghatározott tevékenységeket fejti ki.

 

 

7.     Az Agria Polgárőr Egyesület:

 

a.)              nyilvántartott tagsággal rendelkezik,

 

b.)             nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból,

 

c.)              vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,

 

d.)             gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja,

 

e.)              az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat a választásokon,

 

f.)               Az Egyesület működése nyilvános, a működés során keletkezett iratokba bárki az Egyesület székhelyén az Elnökség egy tagjának, vagy az Elnökség által meghatalmazott személy jelenlétében betekinthet és azokról a saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület az Alapszabály szerinti tevékenységének, szolgáltatásai igénybevétele módjának és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján (Heves Megyei Hírlap, vagy Eger Város Önkormányzatának hivatalos hirdetményi táblájára 30 napra történő kifüggesztés, továbbá a helyi képújság útján is) nyilvánosságra hozza. Az Elnökség és a Közgyűlés által hozott határozatokat az érintettekkel írásban kell közölni, valamint Eger Város Önkormányzatának hivatalos hirdetményi táblájára 30 napra történő kifüggesztés útján nyilvánosságra hozni.

 

 

 

3. §

 

AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI

 

1.) a) Az Egyesület a kiemelkedően közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

                                      

Közhasznú tevékenysége során

·        a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1. § (2) bekezdésének f) pontjában, 2. § (1) bekezdésében és a 2/A. §-ában,

·        a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, ue. törvény 1. § (4) bekezdésének b), c), d) és f) pontjaiban, valamint

·        meghatározott állami közfeladatot lát el az Rtv. 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően a Rendőrséggel, valamint a települési önkormányzatokkal történő együttműködése során.

 

b.)    A bűncselekmények megelőzése, a bűn– és baleset-megelőzés, a környezetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem érdekében önkéntes tevékenységet fejt ki, a társszervekkel, szervezetekkel, és más társadalmi szervezetekkel együttműködve.

 

c.)     A bűnalkalmak korlátozásával célja az ismerté vált bűncselekmények számának mérséklése, a közbiztonság javítása, a lakosság és a bűnüldöző, valamint a rendvédelmi szervezetek közötti bizalom és együttműködés erősítése.

 

d.)    A bűncselekmények és balesetek áldozatainak felkarolása, érdekvédelmének elősegítése.

 

2.) Ennek érdekében az Egyesület:

a)     rendszeres megelőzési járőrtevékenységet végez,

b)    nyilvános reklám – és propaganda tevékenységet (oktató, felvilágosító, tanácsadó munkát) fejt ki a közbiztonság, a társadalmi bűn- és baleset megelőzés népszerűsítése érdekében,

c)     megismerteti a lakosságot a legújabb vagyonvédelmi módszerekkel,

d)    fórumokat szervez és bonyolít le, bűnmegelőzési kiadványokat, ajánlásokat ad ki és terjeszt, módszertani ajánlásokat dolgoz ki a lakosság részére,

e)     részt kíván venni a Heves megyei és az Országos Polgárőr Szövetség munkájában,

f)      járőrszolgálatai során a város közútjait, közműveit ellenőrzi, a hibákról haladéktalan tájékoztatást nyújt az illetékes szervek, hatóságok felé, szükség szerint a helyszínt biztosítja,

g)     együttműködik a térség egészségügyi intézményeivel (vér, vérkészítmények szállítása),

h)     vagyonvédelmi tevékenységet folytat.

i)       együttműködik a környező települések polgárőrségével (megállapodás esetén)

4. §

 

AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

 

1.)   Az egyesület szervei:

- Közgyűlés,

- Elnökség.

 

1.1  Közgyűlés:

 

Az Egyesület legfőbb szerve, amely a rendes tagok összességéből áll, és amelyet össze kell hívni:

 

a)     legalább évente egy alkalommal az éves beszámoló, közhasznúsági jelentés és az adott évi költségvetés elfogadása céljából,

b)    szükség szerint az Elnökség kezdeményezésére, vagy az egyesületi tagok legalább egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, a cél és az ok, valamint a napirendre tett javaslat megjelölésével,

c)     törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vagy a bíróság kezdeményezésére.

 

1.1.1.  A Közgyűlés összehívásának rendje:

 

a.)   A Közgyűlést az Elnök hívja össze. Az Alapszabály 1.1. b.) pontjában nevesített esetben az Elnök a Közgyűlés összehívását nem tagadhatja meg, köteles azt a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívni.

b.)  A Közgyűlésre - annak javasolt napirendjéről szóló tájékoztatóval együtt - a tagokat írásban kell meghívni akként, hogy a meghívók megküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell:

- a közgyűlés pontos helyét,

- a közgyűlés pontos idejét.

- a közgyűlés javasolt napirendjét.

 

1.1.2.  A Közgyűlés nyilvánossága, határozatképessége, a határozathozatal módja

 

a.)   a Közgyűlés ülései nyilvánosak (Kszt. 7. § (1) bekezdés).

 

b.)  A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van és a jelenléti íven regisztráltatta magát.

 

c.)  A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelen lévő tagok többségének szavazatával), nyílt szavazással hozza meg.

 

d.)  Minősített többségű szavazat (azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább 2/3-os szavazattöbbsége) kell:

1.     az Egyesület feloszlásának elhatározásához,

2.     más szervekkel történő egyesüléshez,

3.     a költségvetés és az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásához,

4.     az Alapszabály, illetve – amennyiben ez utóbbi elfogadásra kerül, úgy - a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításához.

5.     fegyelmi kérdések elbírálásához, tag kizárásáról és tisztségviselő visszahívásáról való szavazás során.

 

e.)   A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés legkorábban a határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés napját követő 9. napra, legkésőbb pedig az elmaradt Közgyűlés napját követő 15. napra hívható össze. Az ismételten összehívott Közgyűlés határozatképességére a tagokat előzetesen, a meghívóban figyelmeztetni kell.

 

f.)    A Közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévő szavazóképes tagok számát (jelenléti ív), a szavazatok számszerű arányát és a hozzászólások lényegét.

 

g.)  A jegyzőkönyvet a megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két megválasztott hitelesítő írja alá.

 

1.2.    Az Elnökség:

 

a.)   Két közgyűlés között az Egyesület operatív irányító, vezető szerve.

 

b.)  Az Elnökség 4 tagból áll:

·        - elnök

·        - elnök helyettes

·        - két alelnök

 

c.)   Az Elnökség mindazon kérdésekben önállóan, saját hatáskörben és felelősségére dönt, melyek jogszabály vagy az Alapszabály szerint nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe, vagy amelyekben a hatáskört a Közgyűlés a maga részére nem tartotta fenn.

 

d.)  Az elnökhelyettes az elnök irányítása mellett látja el az Egyesület irányításával kapcsolatos feladatokat, valamint az elnök felkérésére helyettesíti és a felkérés idejére elnöki feladatokat lát el. A megbízásról a Közgyűlést tájékoztatni kell.

 

e.)   Az alelnökök az elnök irányítása mellett látják el az Egyesület működésével kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat, kezelik az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, mindennemű visszaélési lehetőségének gyanúja esetén kötelesek az Elnököt és a Közgyűlést értesíteni, tájékoztatni.

 

f.)    Döntéseiről, tevékenységéről az Elnökség a Közgyűlésnek számol be, annak soron következő ülésén.

 

g.)   Az Elnökség dönt a pártoló tagi viszony létesítésére irányuló kérelmekről, a tag kizárása kérdésében javaslatot tesz a Közgyűlésnek. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételét kérő személy a Közgyűléshez fordulhat, akit döntése során az Elnökség korábbi döntése nem köt. A pártoló tagsági viszonyból keletkező rendes tagsági viszony létesítéséről a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében dönt. A tagok személyéről az Elnökség folyamatos és naprakész tagnyilvántartást vezet.

 

h.)   Az Elnökség feladata az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és azok ellenőrzése. Az Egyesület éves programjának, éves költségvetésének és beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek az elkészítése, elfogadása végett azok Közgyűlés elé terjesztése is az Elnökség feladatát képezi.

 

i.)     Feladata, hogy az Egyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket megteremtse.

 

j.)     A tagdíjak mértékére vonatkozó javaslatot az Elnökség teszi meg a Közgyűlés részére.

 

k.)   Feladata továbbá a média és a társszervezetek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről, valamint az állami, társadalmi, és egyéb szervezetekkel, az Egyesület tagjaival való kapcsolattartás.

 

l.)     Tagjait az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli.

 

m.)     Tevékenységét díjazás nélkül végzi, igazolt és szükséges költségei megtérítésére igényt tarthat. Vita esetén a szükségesség kérdésében a Közgyűlés dönt.

 

n.)   Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel.

 

o.)  Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 4 (négy) évre választja meg, az Elnökség tagjai további ciklus(ok)ra újra választhatóak. Az Elnökség tagjainak, mint vezető tisztségviselőknek a megbízatása megszűnik:

- a mandátum lejártával,

- lemondással,

- visszahívással,

- kizárással,

- elhalálozással.

 

p.)  Az Egyesületet az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően az Elnökség tagjai képviselik és rendelkeznek az Egyesület bankszámlája felett.

 

q.)  Az Elnökség vagy annak bármely tagjának visszahívását, az összes tag több mint felének indítványára a soron következő Közgyűlés vitatja meg, utasítja el vagy hagyja jóvá. Az Elnökség tagjainak visszahívására okot adó körülmények lehetnek: az Elnökségnek vagy a visszahívással érintett elnökségi tagnak a tisztség keretében kifejtett jogellenes vagy az Alapszabály rendelkezéseibe ütköző magatartása, mulasztása.

 

r.)    Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, konszenzussal hozza. Konszenzus hiányában vita esetén szavazást kell elrendelni, amely esetben döntését nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

 

s.)   Az Elnökség ülései nyilvánosak (Kszt. 7. § (1) bekezdés).

 

t.)     Az Elnökség vezeti a saját és a Közgyűlés által hozott határozatok nyilvántartását (Határozatok Könyve), amely nyilvános, abba bárki az Egyesület székhelyén az Elnökség egy tagjának, vagy az Elnökség által meghatalmazott személy jelenlétében betekinthet és saját költségére másolatot készíthet. A nyilvántartásból a határozat szövegének, meghozatala időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges személyének) megállapíthatónak kell lennie.

 

 

 

1.2.1.  Az összeférhetetlenség (Kszt. 8. §)

 

a.)      A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b.], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

·        kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

·        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogi ügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

 

b.)     Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki:

1.)   a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja,

2.)   az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

3.)   az Egyesület célszerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

4.)   az 1.-3. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

c.)     Közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet, így az Egyesület vezető tisztségviselője (elnöke, alelnöke, titkára) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

1.2.2.  Az Elnökség összehívása, ülése:

 

a.)      Az elnökségi üléseket szükség szerint, de legalább évente kétszer össze kell hívni.

b.)     Az üléseket az Elnök hívja össze.

c.)     Az Elnökség bármely tagjának írásbeli indítványára az Elnök köteles az ülést összehívni.

d.)     Az elnökségi ülésekre meghívót kell küldeni, amely tartalmazza az ülés helyét, pontos időpontját, javasolt napirendjét. A meghívás történhet telefonon, telefax vagy e-mail útján is azzal, hogy annak tartalmára a jelen pontban foglaltak megfelelően irányadóak. Határozatképtelenség miatt megismételt ülést csak írásban lehet összehívni.

e.)      Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1.)   az ülésen elhangzottak lényegét,

2.)   a meghozott határozatokat, azok végrehajtásának határidejét és felelősét,

3.)   a döntést támogatók és ellenőrzők számarányát (ha lehetséges, vagy kérésre személyét).

4.)   az Elnökség a tagságra vonatkozó határozatait körlevélben közli az érintettekkel az elnökségi ülést követő 15 napon belül.

5.)   az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvekbe bármely tag – kérésre – betekinthet, illetve arról a saját költségén másolatot készíthet.

 

5. §

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan, a három másik elnökségi tag (az elnökhelyettes és a két alelnök) pedig együttesen jogosultak. Az Egyesület bankszámlája fölötti rendelkezési jog – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 29. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a képviseleti jog gyakorlásának módjához igazodik.

 

6. §

 

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

a)     Az Egyesület nyílt szervezet, tagja lehet azon személy, aki megfelel a következő követelményeknek:

·        büntetlen előéletű magyar állampolgár valamint jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok,

·        bejelentett magyarországi lakóhellyel (székhellyel) rendelkeznek,

·        nyilatkozik az Egyesület Alapszabályának elfogadásáról és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítésének vállalásáról,

·        a Közgyűlés a tagsági kérelmét – az 1 éves pártolói tagként végzett aktív munkájának értékelése után – elfogadja,

·        polgárőr egyesületi esküt tesz.

 

b)    Az Egyesületnek lehetnek pártoló tagjai is, akik szavazati joggal nem, csak részvételi és tanácskozási joggal rendelkeznek, egyesületi tisztségre nem választhatóak és időszakosan vesznek részt a munkában, továbbá:

·        elfogadják az Egyesület Alapszabályát,

·        támogatják az Egyesület tevékenységét, s abban aktívan részt is vesznek,

·        fizetik a tagsági díjat.

 

Minden újonnan felvételt nyert tag pártoló tag státuszt nyer. Pártoló tagi státusza mindaddig megmarad, amíg a Közgyűlés:

·        teljes jogú taggá nem nyilvánítja,

·        kizárásáról nem dönt.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.